Én és a kisöcsém - Miskolc VSZF 2012
Eisemann Mihály – Szilágyi László: Én és a kisöcsém
A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátéka
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. szeptember 13. csütörtök, 19:00
Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben született darabja a legismertebb és legkedvesebb kisoperettek egyike, olyan slágerekkel, mint az „Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon”, a „Csa-csa-csak egy cseppet ittam kérlek”, a „Mia bella signorina” vagy a címadó „Én és a kisöcsém”. Könnyű májusi történet a szerelemről és az életről, ami „olyan szép, mint egy film, amiből nem vágta ki a legjobb részeket a cenzúra”.
Szinopszis:
„Szeretem, amikor megegyezés születik a darabról és a szereposztásról. Szeretem, ha a tervezővel közös hullámhosszon vagyunk, és a dramaturg bátorít, ha a munkatársaim tanítanak, ha kialakul egy közös rendszer. Szeretem, ha a színészek kíváncsiak, ha kérdeznek, és nem rejtik el érzéseiket. Szeretem, ha sejteni az út végét, de nem látni egészen el oda. És szeretem, amikor valaki egyetlen mondattal képes megnevettetni egy teljes színházat, amikor a közönség számára megadatik egy olyan élmény lehetősége, ami most engem is arra késztet, hogy a szeretem szót ennyiszer ideírjam.” (Szabó Máté)
Közreműködik: Baksy Ákos, Barta Mária Viola, Demeter Sándor, Jambrik Boglárka, Kis Nóra, Márton András, Molnár Róbert, Takács Mária és a Miskolci Nemzeti Színház kijelölt zenekara.
Zongorán közreműködik: Silló István, Timár Tóth Mária
Ajánlatunk
Táncszínházi est egy felvonásban 60 perc
Az Idol olyan teret hoz létre, ahol a normatív szempontból ép testű és fogyatékkal élők együtt tudnak színpadra lépni, és egy olyan világot teremtenek, amelyet a mindennapi, személyes élettereikben is szeretnének megélni. A két társulat tagjai arra világítanak rá, hogy a régóta sürgetett átható társadalmi változás számára a kortárs előadóművészet területe egy kiváló terep.
Élt egyszer egy öregasszony, annak volt két lánya: az egyik szép és szorgos, a másik csúnya és lusta. Az özvegy sokkal jobban szerette a csúnya, lustát, mert az édeslánya volt. Minden munkát a másiknak kellett végeznie, az volt a Hamupipőke a házban. Ott ült szegény napestig a kút mellett, az úton, és font, egyre font, míg csak a vér ki nem serkent az ujjából.
Ajánló
Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola Szakgimnázium és Kollégium
Győri Nemzeti SzínházKONCERTVIZSGA 2026
A BÁBEL expresszív képek sorozatával egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!




















