Madách Imre: Az ember tragédiája

Élt egyszer egy öregasszony, annak volt két lánya: az egyik szép és szorgos, a másik csúnya és lusta. Az özvegy sokkal jobban szerette a csúnya, lustát, mert az édeslánya volt. Minden munkát a másiknak kellett végeznie, az volt a Hamupipőke a házban. Ott ült szegény napestig a kút mellett, az úton, és font, egyre font, míg csak a vér ki nem serkent az ujjából.

A BÁBEL expresszív képek sorozatával egy eklektikus világot ábrázol öniróniával és humorral, melyben az emberek az elveszett egyensúlyi állapot felé törekedve mégis a káosz felé haladnak. A két pólus közti feszültséget az előadás formai, zenei és vizuális hatások sokoldalú eszközeivel bontakoztatja ki.

Az Idol olyan teret hoz létre, ahol a normatív szempontból ép testű és fogyatékkal élők együtt tudnak színpadra lépni, és egy olyan világot teremtenek, amelyet a mindennapi, személyes élettereikben is szeretnének megélni. A két társulat tagjai arra világítanak rá, hogy a régóta sürgetett átható társadalmi változás számára a kortárs előadóművészet területe egy kiváló terep.